Huncutka visszavág...

Huncutka a tó fenekéről áttette székhelyét az egyik fa alá, ahol még különböző virágok vártak arra, hogy kidugják a fejüket. Mámocska fellazította a területet, így már nem tetszett annyira Huncutkának, ezért betelepedett a nárciszoknak elkerített részbe, ahol, biztos valami figyelmetlenség folytán sikerült neki két tövet is kissé "megrongálni". Mikor kérdőre vontam, hogy mi történt, nem nagyon izgatta magát, és arra a felszólításra, hogy: "talán akkor mehetnél szégyenkezni" minden zokszó nélkül bevonul a házába, de semmi megbánást nem mutatott.

Ibolya...és mások

Ilyen sok ibolyánk még talán sohasem volt. Rengeteg van belőlük a sövény mellett, az utcai kerítés külső felén. Meglepően igyekeznek kibújni a kardvirág levelei, és a liliom szárai. Úgy tűnik, ők is unják már a "bezártságot." 

Ismét...

Mát lassan két napja esik. Most éppen, a változatosság kedvéért havas eső. Hát nem ez volt az elképzelésem, de így sem rossz. Majd alakul ez, ne legyünk telhetetlenek.

Huncutka..

Huncutka megtréfált bennünket. Szólítottuk, nem jött elő. gondoltuk, biztosan a lakosztályában pihen. Ott nem volt. A kedvenc fája alatt sem volt. Míg végül a tó fenekén lapult, süttette magát a napon, és rá sem hederített a hívásunkra. (a tavacska most készül, még csak a gödör van kiásva.)

Izzócsere...

Ma kiporszívóztuk az autót, és kicseréltük az izzót, illetve kiderült, hogy a jobb első lámpa csatlakozója összeégett, így azt is ki cseréltük. Reméljük egy darabig bírja.

Esik eső csendesen...

Hát amit tegnap elterveztünk, abból úgy tűnik, hogy nem lesz semmi. Esik, de hogy minek? Na majd kitalálunk valami mást. Esetleg, ha netán délután kisütne a nap... no de nem kell panaszkodni, mert, erre vártunk a sok hó után.

Egy kis munka...

Ma is dolgoztunk egy keveset. Mámocska a növényeket gondosan kitakargatta a téli takaró alól. Délután Anni és Sanyi "ugrottak" be hozzánk hazafelé menet, Sanyi segített a metszésben. Remek egy nap volt, jót tett egy kis mozgás.

Imét sütött a nap...

Ma ismét sütött a napocska, lehetett egy kicsit dolgozgatni. Egy kis polc került a napozó ágyak fölött lévő ernyő egyik oszlopára. Ez már régen esedékes volt, mert az újságokat, tollakat, ceruzákat csak a földre lehetett letenni. Ez most megoldódott. 

Egy kis napsütés...

...amihez még napszemüveg nem igazán kellett, és időnként a szél is feltámadt, de dél körül már kiváló volt az idő arra, hogy egy kicsit kertészkedjünk. Így azután jó két órát kinn töltöttünk a szabadban, összeszedtük a lehullott ágakat, megigazítottuk a kerítés melletti orgonabokrokat, végre játszottam a kutyával is.  

Tervek...sratégiák...

Hát, ami az időjárást illeti, itt reggel nem tudja, hogy mire ébred az ember. Ma reggel két centiméteres hó volt. Pedig már nagyon jó lenne, ha igazából kitavaszodna, mert nagyon unjuk már a bezártságot. Bár az határoztuk el - mint minden évben - hogy az idén semmit nem csinálunk, csak fekszünk a napon és süttetjük... De ahogy én látom megint nem tudjuk megállni, hogy valamivel ne foglalkozzunk. De talán nem is baj, jobban telik az idő.

Ismét...

Kár volt világgá kürtölni, hogy vége a hónak, mert ismét esik.