Szarvasi apróságok....(1)

Szarvas: A város történetéről néhány gondolatot, szakavatottak tollából: 
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

További tudnivalók, érdekességek!