2010. december 22., szerda

Áradás

Amikor reggel lementünk a partra, hirtelen azt hittem, hogy csak halucinálok. A víz szinte olyan magasan áll, mint a nyári árvízkor.

2010. december 19., vasárnap

Mi jön még...?

Mámocska megjelölte, melyik lábamra melyik mamuszkámat húzzam!!!

Ilyen pici hideg van...

 Már korán reggel (7:55-kor) felhívott egy kedves hölgy barátunk, hogy nem találja a kukacot, mármint a billentyűzeten. Remélem sikerült elmagyarázni, és megtalálta.

2010. december 18., szombat

Ennek már a fele sem tréfa

Reggel szintén hóesésre ébredtünk, azzal a különbséggel, hogy most esett rendesen. Mikor visszaértünk a vásárlásból már söpörhettünk újra. Visszafelé jövet a boltból, elkerült bennünket egy autó, hajtott, mint az őrült, mint valami potenciális vesedonor. 

2010. december 13., hétfő

Jól kezdődött a nap...

Ismét hóesésre ébredtünk. Most a változatosság kedvéért, dara formájában esik. Huncutka korán reggel megnevettetett bennünket. Már néhány napja van pár szelet szalámi a hűtőben, és úgy döntöttünk, hogy míg a reggelijét melegítjük, ezt, olyan "előételként" megkapja. már szokása szerint várt az ajtóban, láttam belülről, ahogy az orrát a bejárati ajtó üvegéhez nyomja. Kinyitottam, nyújtottam, felé a szalámi szeleteket, és csak nézett rám, nem tudta, hogy mi is történik, de azután "észbe" kapott, és már szaladt is a "meglepetéssel". Minden reggel ugyanazzal az edénnyel lépek ki az ajtón, és most, hogy más történt, meglepődött, de nem utasította el az ennvalót

2010. december 1., szerda

Ma reggel fehér színű tájra ébredtünk. Kicsit vártuk is, meg nem is. Vártuk, mert ilyenkor a legszebb itt a táj, csend van és nyugalom, másrészt pedig, ha nagy a hó, elég körülményes a kocsival az utca szintjéig feljutni. Mivel nem hajt bennünket a "tatár", ezért szép kényelmesen ezt is megoldjuk. Huncutka ia élvezi, meghempereg benne.