Őszköszöntő...

Itt az ősz...

Őszi hangulat...

Út visszafelé...

Visszafelé kerekezve megálltunk néhány helyen a parton. Itt döbbentünk rá a második nagy igazságra, hogy a tehénszar nem esik élére. A csónakokat már régen nem használhatták,  egy virág szára tör éppen az ég felé. Összegezve: nem volt ez egy tanulságoktól mentes nap, jól esett az intenzívebb mozgás, a kerékpárok is jól bírták, végig kellemes volt az idő. 

Reméljük, hogy még az ősz folyamán sokszor tehetünk hasonló kirándulásokat.

Rövid séta...

...az erdőben. Bár az első kép nem közvetlenül az erdőben készült, hanem egy irtás közepén húzódó ösvény elején. A repedés 4-5 cm széles, és összehasonlító méréseink szerint kb. 40-50 cm mély lehet. Nem ez volt az egyetlen.

 Persze séta közben, - ha nem lógatjuk folyamatosan az orrunkat - akkor azért mást is megfigyelhetünk. A fák és bokrok kezdik az őszi ruhájukat felvenni. Ez a legszebb időszak itt nálunk

Ismét..

(illusztráció)

eljött a "kirakott kutyák" ideje. Egy kis, vöröses, barnás kiskutya napok óta kószál a fagyizó környékén. Látszik rajta, hogy valaha "jobb napokat" élt meg. Barátunk megsajnálta és adott neki enni, azóta nem tágít, minden nap megjelenik. Ő nem tudja befogadni, mert van kutyája, ráadásul télen nem is itt helyben lakik. Ma, amikor a kaját kapta, elhaladt mellette egy sötétszürke autó, a kutyus ott hagyott csapot-papot, rohant az autó után. Ez az egyik jele lehet annak, hogy autóból rakták ki, és "megfeledkeztek" róla. Az ilyen emberen kellene alkalmazni az "addig zavarlak, míg azt is elhagyod, ami oda van nőve" című módszert.