2017. április 26., szerda

Szarvasi apróságok...(2)

 A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy  Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.








2017. április 25., kedd

Szarvasi apróságok....(1)


Szarvas: A város történetéről néhány gondolatot, szakavatottak tollából: 
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

További tudnivalók, érdekességek!





Europa Udvar...(6)










Europa Udvar....(5)













2017. április 20., csütörtök

Europa Udvar ....(1)

Ez a különleges építészeti alkotás a komáromi Európa műterem építészeinek műve. A 6500 m² kiterjedésű téren az épületek stilizált formában különböző európai országok építészetét mutatják be. A Dél-Szlovákiában fekvő város történelmi szívét és az Európa-udvart a három régi városkapu köti össze, a Szent István kapu, a IV. Béla kapu és a Mária Terézia kapu. A Zichy palota belső parkjából nyíló Mátyás kapu, ami a legnevesebb királyunkról kapta a nevét, a várossal közeli érzelmi kapcsolatban van. A kapu az udvar egyik domináns építménye. Alakjával és színeivel Mátyás király korabeli építészetet idézi. A tér közepén az eredeti kút működő másolata áll, ami 1878 óta a Főtéren, a városháza előtt állt. Továbbiak....