2012. október 29., hétfő

Itt a hó...

Azt gondoltuk, hogy a meteorológiai előrejelzés csak egy kis tréfa, hogy rákészüljünk a télre, de nem, már esik is! Egyébként a videó első részének az a címet is adhatnánk, hogy: "Segítség, engedjenek ki, ártatlan vagyok"

2012. október 27., szombat

Kétkezes, seprűre és fugára

Némi bontott tégla felhasználásával sikerült a szaletli melletti utat tovább folytatni, így "száraz" lábbal lehet a szaletliig eljutni

2012. október 7., vasárnap

Kukacka


A terasz egyik repedésében egy kis kukacvirág nődögél. Azt találtuk ki,hogy ha már saját elhatározásából választotta ezt a helyet, akkor az is előfordulhat, hogy a magja ha éretté válik, akkor éppen az alatta elkészített ágyásba fog esni. 


2012. szeptember 30., vasárnap

2012. szeptember 28., péntek

Kályhaterápia...


Minden évben a fűtési szezon előtt "átvilágítjuk" a kályhánkat, nem történt-e valami drasztikus változás a belsejében az előző télen. A hibákat kijavítjuk - vízüveg, samott por - azután visszaállítjuk a helyére. 

2012. szeptember 27., csütörtök

Út visszafelé...


Visszafelé kerekezve megálltunk néhány helyen a parton. Itt döbbentünk rá a második nagy igazságra, hogy a tehénszar nem esik élére. A csónakokat már régen nem használhatták,  egy virág szára tör éppen az ég felé. Összegezve: nem volt ez egy tanulságoktól mentes nap, jól esett az intenzívebb mozgás, a kerékpárok is jól bírták, végig kellemes volt az idő. 





Reméljük, hogy még az ősz folyamán sokszor tehetünk hasonló kirándulásokat.

2012. szeptember 26., szerda

Tiszaalpári kirándulás




Még a kirándulás előtt sikerült a férfi kerékpárt próbára tenni, ez annyira jól sikerült, hogy a helyi strand bejáratától tolni voltunk kénytelenek, mert kiszakadt a belsőből a szelep. Ez egy vadi új belsőnél elég furcsa. De sebaj, kicseréltük, ugyanabból a vásárlási szériából, abban bízva, hogy ez tovább fogja bírni a kiképzést. Ma azután elindultunk a nem túl hosszú (kb. 12 km), de annál zötyögősebb útra. A táv egyharmadánál tartottunk egy kis technikai szünetet, és megállapítottuk, hogy a kezdeti nehézségek után belejöttünk a gyakorlatba, de egy alapigazság az utolsó kerékpározásunk óta sem változott, nevezetesen: széllel szemben nem érdemes piskótát dobálni!  Utunk során két alkalommal is megküzdöttünk egy diákcsoporttal, olyan szempontból, hogy szerettük volna őket elkerülni. Ezt a manővert több momentum is akadályozta. Először: kerékpárjaink,  - hála a gondos "ápolásnak" - nagyon halkan gurulnak, másodjára: Akiket el szerettünk volna kerülni, azoknak nem volt hátul szemük, harmadszor pedig: nekünk sem elöl, sem hátul nem volt felszerelve a kerékpárjainkra csengő. Így azután szóbeli instrukciók alapján próbáltuk meg a manővert. A fiatalok készségesen utat nyitottak előttünk, mi pedig hálásan megköszöntük. Amikor másodszor is diákokat értünk utol  megismétlődött a jelent, azzal a kis különbséggel, hogy amikor elhaladtunk közöttük, az egyik megjegyezte: mintha már találkoztunk volna velük. Még mielőtt átértékeltük volna tájékozódási képességünket, rájöttünk, hogy ez nyilván csak úgy lehet, hogy a gyerekek a kiszáradt lápos területen  átgyalogolva kerültek elénk. Beérve a faluba, betértünk egy italdiszkontba, egy kis üdítőért. A tulajdonos hölggyel kellemesen elbeszélgettünk, majd folytattuk utunkat bolt felé. Míg Mámocska vett néhány zsemlét, addig én szemügyre vettem a teret. Gépkocsival már több alkalommal elhaladtunk itt, de közvetlenül még nem vettük szemügyre. Ezt követően felmentünk a templom dombra, Mámocska szervírozta a szendvicseket. 








Kis pihenés után még kipróbáltuk az ivókutat, - működött - és visszaemlékeztünk, hogy nálunk a holtág partján is próbálkoztak néhány éve hasonlóval, de talán még az első születése napját sem érte meg, egyszerűen tönkretették. Ez elég masszívnak látszik, de mint tudjuk ez nem akadály.







2012. szeptember 24., hétfő

A szaletli belülről...


...olyan mint egy koreai film díszlete, sejtelmesen látszanak a kinti növények árnyképei. A belső hőmérséklet viszont kiváló a pihenésre, olvasásra, beszélgetésre. 



2012. szeptember 23., vasárnap

???

Valami olyasmi történhetett, amelytől még Huncutkának is leesett az álla. Még szerencse, hogy az esőelvezető cső megtartotta!

Téliesítés


A teraszt is befóliáztuk, gondolván az elmúlt napok időjárására. Persze az nem lenne baj, ha lenne még egy kis meleg, csökkentené a fűtés költségeit. Úgy tűnik jó ötlet volt a befóliázott keretek készítése, így sokkal egyszerűbb az egész, csak egymáshoz illesztettük a kereteket, becsavartuk a gondosan - befőttes üvegben - megőrzött csavarokat. Egyedül az ajtó tolózárán kellett egy keveset igazítani, és már kész is volt. Belülről is egész hangulatos lett.

2012. szeptember 22., szombat

Ismét pelenkázás...

Szaletli, paradicsommal

Nem gondoltuk volna, hogy ennyire pontosan illeszkedik majd a tavalyi fólia, azt gondoltuk, hogy hosszasan el fogunk vele bíbelődni, de meglepően gyorsan végeztünk. Elég nehezen álltunk neki éppen attól félve, hogy sok bosszúságot fog okozni a régi fólia felhasználása. A paradicsomokat egyenlőre a szaletli előtt hagytuk, éjszakára majd belülre tesszük. Van még néhány éretlen rajta, azt reméljük, hogy még beérik. Nagyon kellemes idő van a belsejében, ezért, úgy mint tavaly, sok időt fogunk itt napközben tölteni. Kellemesen lehet itt olvasgatni, beszélgetni.

2012. szeptember 11., kedd

Rövid séta...2

Kiszáradva
Itt azért hozzá tud jutni a növény a vízhez
Kiszáradva

Csütörtökön ebbe az irányba megyünk tovább



2012. szeptember 9., vasárnap

Rövid séta...

...az erdőben. Bár az első kép nem közvetlenül az erdőben készült, hanem egy irtás közepén húzódó ösvény elején. A repedés 4-5 cm széles, és összehasonlító méréseink szerint kb. 40-50 cm mély lehet. Nem ez volt az egyetlen.

 Persze séta közben, - ha nem lógatjuk folyamatosan az orrunkat - akkor azért mást is megfigyelhetünk. A fák és bokrok kezdik az őszi ruhájukat felvenni. Ez a legszebb időszak itt nálunk



2012. szeptember 8., szombat

Kerékpár...


 Nyolc év után ismét elővettük a szétszerelt kerékpárokat, és elhatároztuk, hogy üzembe helyezzük őket. Lassan húsz évesek lesznek, rájuk fér már egy alapos karbantartás. Sok kilométert megtettünk már velük, de a legemlékezetesebb az volt, amikor egy közeli településre jártunk velük, munkába. Ez az időszak 150 nap hosszúságúra tehető, és ezalatt kb. 4500 km-t tettünk meg. Arra emlékszem, hogy amíg kerékpárral jártunk munkába, azokon a napokon reggel 6 órától 8 óráig, illetve délután 2-től 4-ig soha nem esett az eső. Azt is bátran állíthatom, hogy aki azt mondja, hogy a kamionosok egytől egyik ügyelnek a közúti forgalom többi résztvevőjére is, az hazudik.        


A karbantartásnál a legnagyobb problémát a láncok okozták, az állás nem tett jót nekik, de megoldottuk a gondot. Ki kellett cserélni, illetve pótolni kellett 9 küllőt, ezzel együtt centíroztuk a kereket. A fékeket darabokra szedtük, megtisztítottuk, beállítottuk őket.  Hasonlóan jártunk el a váltókkal is.  

A női kerékpárt két délután menetkész állapotba hoztuk, a férfi is elkészült a következő napon, de két belsőt még vásárolni kell a jövő héten, és akkor nyeregbe pattanunk

2012. szeptember 6., csütörtök

Huncutka új játékszere...


sajnos nem tartott sokáig, de nagyon jól elszórakozott vele, bennünket is rávett egy kis mozgásra.  


2012. szeptember 5., szerda

Fácska...

A korábban kivágott fa helyett most ültettünk másikat. Egy szivarfa magját dédelgettük addig, amíg pici fácska nem lett belőle, ezt ültettük el. Sokan nem szeretik a szivarfát, éppen a szivarja miatt, mert sok a gond vele. Nekünk már régen megtetszett, reméljük, hogy jól érzi majd magát ezen a helyen, és hamar növekedésnek indul.

2012. szeptember 2., vasárnap

Kirándulás...

A nyáron itt két alkalommal voltunk az unokákkal fürödni. Mára már felszedték a    vízmélységet jelző táblákat, kihalt a part


Még a homokvárak maradványai látszanak 
Mámocska azért kipróbálta a vizet, és azon kesergett, hogy nem hoztunk fürdőruhát.